A „szőkeség” ára, avagy, ahol a torta körbevaxolása nem alapművelet

Ti már vaxoltattatok tortát? Mert én igen. – Körbevaxoljam? – kérdezték ugyanis ma tőlem egy neves debreceni belvárosi cukrászdában. Nem, nem egy autómosóban és nem is a cipésznél szegezték nekem a kérdést.  Én meg csak bizonytalanul álltam, mert nem értettem, miért lenne szüksége a rendelt tortámnak rozsda elleni megelőzésre, és eső híján vízlepergetésre? A csokis tükörzselé bevonat ráadásul fényesen ragyogott az édes cukrászterméken, s ennek fényében további kiglancolást sem igényelt a finomság. Szemeimben így értelem helyett csak zavar tükröződött, és átfutott a fejemen a gondolat, vajon ez grátisz, vagy fizetős művelet lehet? Születésnapi tortám minimalista stílusát látva, nem gondoltam, hogy ingyen  kapom a szolgáltatást, mert történtek már itt furcsa esetek, így bármi megeshetett. Így történt, hogy egyszer, az Úrnak a 2015. esztendejében tortát rendelt a család. Mivel ekkorra már Tóthékat meghazudtoló dobozkészlettel rendelkeztünk, ezért az újabb rendeléskor egyet a Szőkébe is elvittünk. Mivel nem valódi „szőke” volt szegény darab, ezért csodálkoztunk is, hogy ennek ellenére diszkrimináció éri. S hogy miért? Mert ekkoriban itt a szőkeség volt ám az erény. Szőke torta, csak Szőke dobozba kerülhetett. Az eladók meg sem érinthették az idegen papírdobozt, így beletenni sem voltak hajlandók a rendelt finomságot. Mert állítólag a kamera mindent vesz, s ennek következménye lesz. Így esett, hogy eldöntöttük, innen többet nem vásárolunk. De mivel finom volt a torta, úgy gondoltam, egy év múlva ismét jöhet egy próba. Az Úrnak a 2016. esztendejének október havában a családban születésnap következett. Az  alkalomra kértem, legyen már díszes a drága sütemény. Erre rögtön jött az eladói válasz, nem tudja ez kerül-e és mennyibe nekem. Na, mondtam, mivel mindenhol szépen feldíszítik maguktól is, megbízom bennük, és készüljön csak el az egyébként is méregdrága alapáron a rendelés. Az átvételkor azonban csalódottan vettem tudomásul, hogy túl sok díszítésnek nincs nyoma, minimalista stílusban készült el a torta. Bár a „dobozt kérek-e”  kérdésre már készültem, s sima papírba csomagoltatva szándékoztam elhozni a portékát, a vaxolásnak, mint cukrászati szakkifejezésnek nem néztem utána. Így aztán bizonytalanságom látván, a pincérnő elkezdett vaxolni. Azaz tortacelofánnal borította be a torta külső körgyűrűjének területét.  

 – ÁÁÁÁÁÁÁÁ, ilyen nincs – gondoltam ironikusan –, mikor megláttam, hogy mit takar a művelet, s magamban folytattam a gondolatmenetet: – Tudja mit? Ne vaxoljon, majd lenyaljuk a beleragadt papírról a csokiréteget.

Mert sehol nem kérdeznek ám ilyet. Ez egy alapművelet. Akár dobozban, akár papírban kéri az árut a vevő. Mint ahogy a torta tűzijátékhoz is jár alj. Itt ez lemaradt. 

De mivel a torta finom volt, ezzel kívánok minden szülinaposnak boldog szülinapot!

Búcsú a Petőfi tértől Debrecenben (A Főpályaudvar kivitelezési munkálatai a tervek szerint lassan elkezdődnek.)

Névadója még nem ismerhette a mai Petőfi teret, leendő gyermekeink pedig már csak képeslapokon és régi fényképeken fogják azt nézegetni, miközben szüleik, nagyszüleik a helyhez kötődő élményeiket mesélik majd számukra. Hogy én miről adok majd számot az utódoknak?

–    

– Drága kisunokám. Tudod, amikor eljött a tavasz, az itt ezrével nyíló színpompás virágok mindig megdobogtatták a szívem. A házak aljában megbúvó üzletek közt pedig volt egy, ahol olyan francia krémest ehetett a nagyi, melynek nincsen ma már párja kerek e világon. A hab még valódi tejszínből készült, a tészta rétegei apró roppanásokkal töredeztek szét a szádban, s a csudavékony roppanós csokis tető tökéletes ízharmóniát alkotott a pihekönnyű habos krémmel. Igaz, csak kevés ideig voltál kitéve a csábításnak, mert a hatalmas cukrásztepsikben kitett finomságok percek alatt elfogytak a kirakatból. De ha megkérdezed a nagypapit, az ő emlékeiben bizonyára nem a krémesek lelőhelye, hanem a „Lordok háza” él élénkebben, ahová a Kovács Pistike nagyapjával sokszor benéztek ám! Csatlakozott hozzájuk alkalomadtán a Tóth Julika nagypapája is. Bizony sokaknak van ám emlékük a mai Petőfi térről! Ha megkérdezed az osztálytársaidat, vajon az ő nagyszüleik és szüleik mit mesélnek majd? Bármit is regéljenek, egy biztos: Olyan park (volt) ez, ahol még nem a kő, hanem a fű, fa, bokor és virág (volt) az úr. 

A jelen

A jövő

       

é  

A Rongyos Fickót már csak kevesen ismerik Mikepércsen

Az ősz utolsó, még nyarat idéző napsugarait kihasználva pattantam biciklire, hogy egy könnyű túrát tegyek a Debrecentől csupán néhány km-re fekvő Mikepércsre. Kerekezz velem, hogy a nyomomban te is felfedezhesd a település értékeit. 

A kiépített bicikliúton haladva, kellemes tempóban érem el a Mikepércs táblát, hogy aztán a főút menti járdán a helyiektől tudakozódjak a község ingyenes helytörténeti gyűjteményének feltalálási helye felől. Rövid tanakodást követően két szomszédos ház tulaja heuréka felkiáltás után jut el a megoldáshoz: Hát az a Jóskáé! Így aztán megkapom a Jóska címét, és továbbtekerek. 

A Református templom Mikepércsen 

Útközben eltekerek a Református templom mellett, melynek tornyán hihetetlen, de a legrégebbi évszám a 18. századba repít bennünket vissza. Írott források szerint már 1763-ban kőtemplom állt e helyen. Ahogy megállva közelebbről is szemügyre veszem az építményt, kövezzetek meg, ha utóda bizonyos szögből nézve, egyes részleteiben nem hasonlít a debreceniek Református Kistemplomához.  

A Kistemplom Debrecenben 

Vetek egy pillantást egy a közelben álló elhagyott gólyafészekre is, majd konstatálom, hogy itt a gólyák csak a szomszédos játszótérig jutottak, mely bizonyára tudhat valamit, ha itt tartotta őket. Így én is kipróbálom a játékokat mielőtt továbbindulnék. 

Magam mögött hagyom a templomot, melynek fatornya erdélyi hatást sugall, s a templom életében jelentős szerepet játszó évszámokat emeli a magasba, ezáltal is emlékeztetve a mai kor emberét múltjának meghatározó eseményeire. 

Utam közben egy hangulatos kis téren haladok át. A mikepércsi főtér igazi felfrissülés a szomjas túrázónak.

     



 Innen már csak keveset kell gurulni, hogy végre elérkezzek a Jóska házához. Sajnos ő nincs itthon, de kívülről is látható, hogy valódi értékeket rejthet a házikó, hiszen a két terelőkutya, egy fekete és egy fehér puli lelkiismeretesen ugatják a postások kétkerekű járművével érkezőket. Nekik ez a dolguk, nekem pedig az, hogy hagyjam a környék lakóit békében pihenni, és elhagyjam a csaholástól hangos övezetet. 

S bár szeretem az ebeket, pont ők azok, akik eltántorítanak következő célom, az "Ezeréves Tölgy", azaz a Rákóczi fájának meglátogatásától. 

Az ezeréves tölgy, vagy Rákóczi-fa

A kép forrása: www.mikepercs.hu

A legelő melletti erdőségben található fa a Rókás-tó felé haladva közelíthető meg. A süppedős, homokos talaj és az esetleges kóbor kutyák felbukkanása miatt azonban ez alkalommal kihagyom e természeti érték megtekintését. 

Fáj a szívem, hogy a térség legöregebb fáját nem láthatom, melynek valós kora meghaladja a 300 évet, és jelentősége miatt szerves részét képezi a Mikepércsi Települési Értéktárnak. Annak az értéktárnak, melynek további értékei még a Református templom, a Mikepércsi csárdás, a Rongyos Fickó és a Mikepércsi Úri Hímzés is.

Ki vagy mi is az a Rongyos Fickó? 

Rongyos Fickó a nevével ellentétben nem egy személy, hanem egy étek, melyet a mai fiatalok már nem ismernek. Egy házilag gyúrt, nyújtott tészta, amit zsírral, borssal lekentek, felcsavartak, majd sütőben aranysárgára sütöttek. Fogyasztás előtt kb. 5 cm-es darabokra tördelték, leforrázták sós vízzel, s túrót szórtak rá, Sós leves betéttésztájaként is használták a lebbencs helyett.

Mivel én lassan hazafelé indulok, ezért, ha szeretnél még elidőzni Mikepércsen és elmélyedni annak történelmében, látogass el a település honlapjára, ahol az Értéktár Rongyos Fickón túl további "finomságokat" kínál neked, s kedvedre lakmározhatszt a látnivalókból, valamint kulturális és természeti értékekből is.

www.mikepercs.hu

Szégyen a futás, de milyen hasznos!

A kép forrása: http://fittkismama.blog.hu/

A reggeli kocogás furán mutat magassarkú, kopogós cipőben, de annál hasznosabb, amikor hajnal hatkor észreveszed, hogy Mariska néni, egy helyi nyugdíjas is ugyanarra a klinikai szakrendelésre siet, melyre te is. Igen, a siet itt nem enyhe túlzás, mert igencsak szaporázza lépteit a sötétben, s nem a hideg az oka sietségének. Enyhe hátránnyal indulsz, melynek nem csak korát meghazudtoló gyorsasága az oka, hanem mivel ő egyenesben tart az épület felé, neked pedig még egy kanyart is be kell venned, hogy megközelítsd a hátsó, sürgősségi bejáratot. A hátsót, hiszen zöld hajnalban csak itt lehet még besurranni az épületbe. A gyakori orvoslátogatók, s itt most nem a gyógyászati termékek értékesítőire kell gondolni, ismerik már a kiskapukat, így Mariska néni és én is felkészülünk a versenyre. Szememmel pásztázom a rosszul megvilágított parkot, ahol utamat szándékozom lerövidíteni, s megindulok a bokrok között. Hatalmas csövek állják utamat, s a másodperc tört része alatt kell döntést hoznom, megküzdök-e velük, vagy a hosszabb utat, a biztonságos járdát választom. Felpillantok. Az utcai lámpák fényében Mariska néni hirtelen „megvilágosodik”, s látom, ahogy győzelmének reményében egy kaján mosoly csillan meg arcán. De nincs még minden veszve. Szégyen a futás, de milyen hasznos! Így aztán a bokrokat kikerülve az egyenes utat választom, és elegáns kocogásba kezdek. Kip, kop, kip, kop, kopog hangosan cipőm sarka a betonon, így ébresztvén a még szunnyadó betegeket, s elgaloppozok a néni mellett. Ha oda mernék tekinteni, láthatnám szemében a meglepődéssel vegyes beletörődést, hogy ő most csak a második lesz. Ma nem elég elszánt ahhoz, hogy ő is hülyét csináljon magából. Mivel azonban nekem 8.00-ra be kell érnem a munkahelyemre, vállalom a címet. Győzelmi mámorban úszva nyargalok a felvételi pulthoz. A pult előtt nem áll senki. Igen, végre sikerült! Nem volt hiábavaló a hajnal négykor kelés! Senki sem előzött meg! De csitt! Mi zaj tör át az ablakon? Halk beszélgetés az az üvegfallal elválasztott váróból. Oldalra pillantok. Kíváncsi nyugdíjasok méregetnek árgus szemekkel, s ekkor már tudom. Ma sem sikerült.

A kép forrása: http://www.origo.hu/itthon

Van nekünk egy fügefánk. Bárcsak ne lenne ennyire szép...

Van nekünk egy fügefánk. Csodájára jár a világ. Bárcsak ne lenne ennyire szép, mert így mindenki, ki hozzánk betér, nem restelli, hogy a fügénkre szemét veti. Nem is érzik, hogy ez lopás, hiszen az üzlet hátsó udvarán, parkolóban áll a szegény fa, hová ki a boltban vásárol, beparkol. Idáig csak szüreteltek, de ez nem volt elég nekik, hanem a fát is letördelik. Autóval eddig is rátolattak szegényre, de most már metszőollóval támadnak a fügére. Ott is termettem ekkor ám, és megkérdeztem, mi a fészkes fenét művelsz, kisanyám. Csak egy kis ág kéne nekem, válaszolt ő meredten. Csak néztem rá dühösen, mert a magántulajdon szentsége, és a fánk épsége járt a fejemben. Mondtam neki, hogy ennek nem ez a módja, s ki lehet menni a piacra. Talán elszégyellte magát, s elhúzta a farát. 

A jó fodrász mindenre tud megoldást 2. rész Ha sok a villanyszámlád...

Ha sok a villanyszámlád...

www.kiralyportal.hu (A kép csak illusztráció)

Ha jó körmöst keresel, házi tojást vennél, vagy csak hentest váltanál, ideje meglátogatnod fodrászodat. De vehetsz itt táskát, zoknit, bugyit is, hiszen sokan járnak be az ilyen helyekre eladás céljából, sőt hagynak is bemutató termékeket. De közszájon forognak itt a férjek és barátok, az aktuális politikai kérdések és az egészség is. Van olyan is, aki lelkisegély szolgálatnak használja hajszobrászát. Vagy csak tanácsot kap, hogyan csökkentse villanyszámláját. Már ha villannyal süt. S hogy mi a „sokat hallott” fodrász javallata? Végy egy tepsi megformált nyers fasírtot, tedd egy szatyorba és látogasd meg anyósodat, aki gázátalányt fizet. Trécselj vele két-három órát, amíg kisül a hús, s máris csökkentetted költségeidet. Természetesen mindez kivitelezhető más húsokkal, vagy különféle süteményekkel is. Persze ehhez nem árt jóban lenni a napamasszonyoddal.

Fenti megoldás megtörtént eseten alapszik. 

A jó fodrász mindenre tud megoldást... 1. rész

 "Ha sok forgód van, nem leszel rákos"

www.kiralyportal.hu (A kép csak illusztráció)

Ha jó körmöst keresel, házi tojást vennél, vagy csak hentest váltanál, ideje meglátogatnod fodrászodat. De vehetsz itt táskát, zoknit, bugyit is, hiszen sokan járnak be az ilyen helyekre eladás céljából, sőt hagynak is bemutató termékeket. De közszájon forognak itt a férjek és barátok, az aktuális politikai kérdések és az egészség is. Van olyan is, aki lelkisegély szolgálatnak használja hajszobrászát. Én tegnap "egészségügyi kockázatfelmérésen" voltam nála. Mivel fodrászom valamelyik lapban azt olvasta, hogy akinek sok a forgója, nem lesz rákos beteg, rögtön számon is kértem rajta, hány forgóval rendelkezem. Remélem a 4 soknak számít!:)