Itt van a tél, itt van újra Debrecenben is!

Van, hogy még a Rákóczi harangjának is elakad a "szava" ilyen mínuszokban, és a harangszóra várni kell, míg kienged a harang.

Mintha kihalt volna a Főtér, pedig csak tél van.

Kossuth és hívei tántoríthatatlanul állnak 1914 óta a talapzaton. Őket nem zavarja a hideg.

A Főnix madár sem képes ilyen hidegben elégni.

  Az Aranybika szálloda, Magyarország egyik legpatinásabb szállodája, több mint 100 évével azért ennél jóval keményebb teleket is megélt már.

Egykor gőzvasút, ma már villamos szállítja a fáradt lábú vagy csak fázós lakosokat Debrecenben.

Van, aki örömmel sétál ilyenkor is a belvárosban. Mert ahogy azt minden idegenvezető tudja: Nincs rossz idő, csak rosszul öltözött turista. :)

A „szőkeség” ára, avagy, ahol a torta körbevaxolása nem alapművelet

Ti már vaxoltattatok tortát? Mert én igen. – Körbevaxoljam? – kérdezték ugyanis ma tőlem egy neves debreceni belvárosi cukrászdában. Nem, nem egy autómosóban és nem is a cipésznél szegezték nekem a kérdést.  Én meg csak bizonytalanul álltam, mert nem értettem, miért lenne szüksége a rendelt tortámnak rozsda elleni megelőzésre, és eső híján vízlepergetésre? A csokis tükörzselé bevonat ráadásul fényesen ragyogott az édes cukrászterméken, s ennek fényében további kiglancolást sem igényelt a finomság. Szemeimben így értelem helyett csak zavar tükröződött, és átfutott a fejemen a gondolat, vajon ez grátisz, vagy fizetős művelet lehet? Születésnapi tortám minimalista stílusát látva, nem gondoltam, hogy ingyen  kapom a szolgáltatást, mert történtek már itt furcsa esetek, így bármi megeshetett. Így történt, hogy egyszer, az Úrnak a 2015. esztendejében tortát rendelt a család. Mivel ekkorra már Tóthékat meghazudtoló dobozkészlettel rendelkeztünk, ezért az újabb rendeléskor egyet a Szőkébe is elvittünk. Mivel nem valódi „szőke” volt szegény darab, ezért csodálkoztunk is, hogy ennek ellenére diszkrimináció éri. S hogy miért? Mert ekkoriban itt a szőkeség volt ám az erény. Szőke torta, csak Szőke dobozba kerülhetett. Az eladók meg sem érinthették az idegen papírdobozt, így beletenni sem voltak hajlandók a rendelt finomságot. Mert állítólag a kamera mindent vesz, s ennek következménye lesz. Így esett, hogy eldöntöttük, innen többet nem vásárolunk. De mivel finom volt a torta, úgy gondoltam, egy év múlva ismét jöhet egy próba. Az Úrnak a 2016. esztendejének október havában a családban születésnap következett. Az  alkalomra kértem, legyen már díszes a drága sütemény. Erre rögtön jött az eladói válasz, nem tudja ez kerül-e és mennyibe nekem. Na, mondtam, mivel mindenhol szépen feldíszítik maguktól is, megbízom bennük, és készüljön csak el az egyébként is méregdrága alapáron a rendelés. Az átvételkor azonban csalódottan vettem tudomásul, hogy túl sok díszítésnek nincs nyoma, minimalista stílusban készült el a torta. Bár a „dobozt kérek-e”  kérdésre már készültem, s sima papírba csomagoltatva szándékoztam elhozni a portékát, a vaxolásnak, mint cukrászati szakkifejezésnek nem néztem utána. Így aztán bizonytalanságom látván, a pincérnő elkezdett vaxolni. Azaz tortacelofánnal borította be a torta külső körgyűrűjének területét.  

 – ÁÁÁÁÁÁÁÁ, ilyen nincs – gondoltam ironikusan –, mikor megláttam, hogy mit takar a művelet, s magamban folytattam a gondolatmenetet: – Tudja mit? Ne vaxoljon, majd lenyaljuk a beleragadt papírról a csokiréteget.

Mert sehol nem kérdeznek ám ilyet. Ez egy alapművelet. Akár dobozban, akár papírban kéri az árut a vevő. Mint ahogy a torta tűzijátékhoz is jár alj. Itt ez lemaradt. 

De mivel a torta finom volt, ezzel kívánok minden szülinaposnak boldog szülinapot!