„Házvezetőnőt keresek, s ha beválik, elveszem feleségül” (Medgyessy Ferenc szobrászművész)

„Házvezetőnőt keresek, s ha beválik, elveszem feleségül” (Medgyessy Ferenc szobrászművész)

A műveivel Párizsban Grand Prix díjat nyert alkotó emlékkiállítása kihagyhatatlan, ha a szobrász szülővárosába, Debrecenbe látogatsz

Mi jut eszedbe, mikor azt dúdolod, hogy Debrecenbe kéne menni...? Ugye, hogy nem csak a pulykakakas? Híres történelmi személyek, hajdani cívisházak, sorsdöntő események színhelyeként ismertté vált épületek (Nagytemplom, Református Kollégium...) éppúgy, mint a hajdan itt, „A Maradandóság városában” tanuló és/vagy dolgozó halhatatlan költő és íróóriások (Arany, Ady, Csokonai, Móricz...), más területen elismert hírességek...

Nos, ilyen híres és elismert személy volt a magyar szobrászművészet megújítója, a debreceni születésű Medgyessy Ferenc szobrászművész is, aki nem csupán világhíres alkotásaival, hanem érdekes egyéniségével is színes és kiemelkedő személyisége volt a Kálvinista Rómaként aposztrofált városnak.

Mert ki más keresne úgy magának feleséget az 1900-as évek első felében, hogy hirdetést ad fel, melyben házvezetőnőt keres, és kiköti, hogy ha az beválik, elveszi feleségül? :) Még ha a történet csupán az utókor fantáziájának szüleménye is lenne, a keringő legenda is azt mutatja, hogy egy rendkívüli kreativitással és fantáziával megáldott személlyel állunk szemben. 

Talán nem is csoda, hiszen olyan nagyságokkal volt körülvéve szülővárosában, mint pl. Móricz Zsigmond, akivel együtt koptatták a Református Kollégium padjait, és akivel később is baráti viszonyt ápoltak.

Vagy Ady Endre, aki már akkoriban is „fűzte a csajokat”. A fiatal Medgyessy így emlékszik vissza erre:

„Hetedikes voltam, ebéd után, apám friss vizet kért. Azt mondja erre anyám, hogy a lány már elment az emlékkerti kútra, jó ideje oda van. Ugyan nézd meg mán Feri, miért nem jön az a lány – biztat apám. Utánamegyek, hát ott enyeleg vele a kútnál – Ady Endre.

Látogass el te is Debrecenbe és megmutatom a helyet! Kattints a honlapomra! http://debrecen-city-guide.iwk.hu/ 

Bár szókimondó természetének nem biztos, hogy mindig örültek barátai, hiszen amikor Móricz Zsigmond megírta Úri muri című művét, egy tiszteletpéldánnyal megakadályozta a szobrászt is, s egyben meghívta egy vasárnapi ebédre magához. Medgyessy elfelejtette elolvasni a történetet, de frappáns válasszal szolgált a „No barátom, olvastad-é a könyvemet?” kérdésre.

Nem, mert túl sok volt benne a bötű – felelte  az.

Nyolcéves lehetett, amikor először cirkuszba vitték.
A legjobban az oroszlánok izgatták.

De nem csak erről volt híres, hanem önbizalmáról is. Már ifjúkorában „pad alatt rajzolóként” úgy érezte, mindenkinél jobban rajzol a debreceni kollégiumban. „Gimnáziumban, az órák alatt többet firkáltam, mint figyeltem – Ovidiust és Homéroszt illusztráltam, torzképekkel (…) Sokat rajzolgattam, és örültem, hogy fejlődik ez a képességem, Egész természetesnek találtam, hogy az egész kollégiumban én tudok legjobban rajzolni – rajztanáromat is beleértve (Bosznait) –, ez volt a meggyőződésem, épp ezért nem is jártam semmiféle rajzórára, még görögpótlóra sem (…) maradtam tovább pad alatt rajzolónak. Nem volt, aki okítson.”

Hogyan lett orvos helyett szobrászművész?

Szülei arra biztatták, válasszon először is egy normális polgári foglalkozást, amivel bármikor megkeresheti a kenyerét. Így lett belőle orvos.

Bár már az egyetemen, a bonctani órák alatt is rajzolt. „A halottak tanítottak meg rá, hogy nem a gyógyítás a hivatásom. Fehér köpenyes, fiatal, jövendőbeli orvostársaimmal szorgalmasan jártunk a bonctani órákra. Ott álltunk a professzor körül, aki az emberi test titkait magyarázta nekünk. A fiúk jegyeztek. Én azonban nem hallottam, mit mond a professzor, Csak a boncasztalon fekvő békés, elpihent testet láttam. A formákat és a vonalakat. … rajzoltam a jegyzetkönyvembe. Ahogy gyűltek a halottak a fehér lapokon, úgy nőtt benne a művész, úgy veszett ki belőlem az orvos. (…) Első aktmodelljeim a hullák voltak. Jó nyugodt modellek voltak. Nem izegtek-mozogtak. Ajtai professzor azt hitte, hogy a boncolásért járok annyit hozzá, meghívott az intézetébe gyakornoknak.”

„Egyszer a sok hullarajzot, néhány tájkép, utcarészlet, vásári jelenet olajvázlattal és egypár mintázott fejjel együtt Minnich K. professzor összepakolta, és elvitte megmutatni a sógorának, Lyka Károlynak.

Így lettem felfedezve."

Lyka Károly bemutatta Kallós Ede szobrász barátjának, s általuk pártfogókat találván elindulhatott Medgyessy a pályán.

S hogy mit szólt ehhez édesapja?

„Én úri mesterségre tanítottalak, és te agyagos lettél. Te választád ... kódus lesz belőled!”

S bár valóban voltak kezdetben nehézségei, azt, hogy jól választott, műveinél semmi sem bizonyítja jobban.

Kronológia: 

1903-ban elkészíti első szobrait. 

1905 májusától kisebb megszakításokkal Párizsban tanul a Julian Akadémián, majd Colarossinál, a Grande Chaumiere szabadiskolában Laurens-nél, Chaplain-nél. 

1906-1907-ben a az Academie des Beaux Artsban Injalberts osztályába jár. 

1907 februárjában érkezik vissza Budapestre, majd Debrecenbe. 

1908-ban szerepel először a Műcsarnok kiállításán. 

1909 május-augusztus közt ismét Párizsban van tanulmányúton. 

1909 ősze és 19010 tavasza közt Firenzében tanulja a kőfaragást, és tanulmányozza az etruszk művészetet.  

1911-1958-ban bekövetkező haláláig a Százados úti művésztelepen alkotott.  

Tudtad? 

A Százados úti művésztelep Budapest első művésztelepe. 

Már 1910-től, azaz a kibontakozás éveiben tudta, hogy milyen egyéni stílust szeretne kialakítani. Az ókori keleti művészetek fenségességét és egyszerűségét tekintette követendő példának. Kőszobrait a dísztelenség, monumentalitás, a tömbszerűség és az egy nézetre komponáltság jellemzi. Az archaikus korok mitológiai alakjainak témái mellett a dolgozó, alkotó ember, a munka volt a kedvenc témája. 

Kronológia: 

1922-ben kiállítást szervezett a Helikon Galériában. 

1923-ban több hősi emlékművet és síremléket készít, valamint a Táncoló férfi és Táncoló nő című domborműpárt. 

1924-25-ben főként hódmezővásárhelyi megbízásoknak tesz eleget, és élénk kapcsolatban áll a majolika teleppel. 

1924-ben alapító tagja a Képzőművészek Új Társaságának és 1925-től alelnöke. 

1926-ban elkészíti Móricz Zsigmond síremlékét

1927-ben Móricz Zsigmond portrészobrát, majd Halászó fiú és Korsós nő című alkotásait készíti el. 

1927-től alapító tagja, majd 1935-43 között osztályelnöke a debreceni Ady Társaságnak. 

1928-33 között számos debreceni hősi emlékmű, medenceszobor és sírszobor pályázatra adja be jelentkezését. 

1930-48 Az ebben az időszakban készült nagyszabású alkotásai a XX. századi modern plasztika plasztika szintézisét valósítják meg. 

Medgyessy és a nők

"A nőket mindig úgy tekintettem, mint a gyönyörű élet csodálatos ajándékát. A nők csodálatosak, olyan húrokat szólaltatnak meg az emberben, amelyekről azelőtt nem tudott."

Lovas szobrok

A ló-lovas ábrázolásában is újítónak számított a magyar szobrászatban. Szakított az akkor uralkodó neobarokk szellemmel és olyan tiszta plasztikai nyelvet hozott létre, melyben a két test egymáshoz való viszonya meghatározó jelentőségű volt. 

Köztéri szobortervei

Monumentális teret szétfeszítő erővel bírtak még a kisméretű köztéri szobortervei is. Ezért voltak alkalmasak azok évtizedeken keresztül is nagyításra és köztéri kivitelre. 

A tánc

Központi témája volt a tánc. Az ilyen ábrázolásaira a görög tanagrák hatottak "amelyekre nem a ruha nem a valóságot, mint inkább a ritmust, a muzsikát szolgálja" - írta visszaemlékezéseiben. 

Mik is azok a Tanagrák!

Finoman festett, égetett, ógörög agyagszobrocskák. 

Az archaikus korban voltak jellemzőek a görögöknél. Tanagra városáról kapták nevüket. 

S ha Debrecenben jársz, ne felejts el a Déri térre sem ellátogatni, ahol az egész téren, egy kivételévelm, csupa Medgyessy szobor vár! Itt látható a négy allegorikus szobor (Régészet, Tudomány, Művészet, Néprajz) is, melyek 1937-ben Párizsban Grand Prix, azaz nagydíjat kaptak. 

De most már csitt! A mester dolgozik! 

A kiállítás megtekinthető a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumban

Debrecen, Péterfia u. 28. sz.