Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kirándulás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kirándulás. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. október 16., vasárnap

A Rongyos Fickót már csak kevesen ismerik Mikepércsen


Az ősz utolsó, még nyarat idéző napsugarait kihasználva pattantam biciklire, hogy egy könnyű túrát tegyek a Debrecentől csupán néhány km-re fekvő Mikepércsre. Kerekezz velem, hogy a nyomomban te is felfedezhesd a település értékeit. 


A kiépített bicikliúton haladva, kellemes tempóban érem el a Mikepércs táblát, hogy aztán a főút menti járdán a helyiektől tudakozódjak a község ingyenes helytörténeti gyűjteményének feltalálási helye felől. Rövid tanakodást követően két szomszédos ház tulaja heuréka felkiáltás után jut el a megoldáshoz: Hát az a Jóskáé! Így aztán megkapom a Jóska címét, és továbbtekerek. 

A Református templom Mikepércsen 
Útközben eltekerek a Református templom mellett, melynek tornyán hihetetlen, de a legrégebbi évszám a 18. századba repít bennünket vissza. Írott források szerint már 1763-ban kőtemplom állt e helyen. Ahogy megállva közelebbről is szemügyre veszem az építményt, kövezzetek meg, ha utóda bizonyos szögből nézve, egyes részleteiben nem hasonlít a debreceniek Református Kistemplomához.  

A Kistemplom Debrecenben 




















Vetek egy pillantást egy a közelben álló elhagyott gólyafészekre is, majd konstatálom, hogy itt a gólyák csak a szomszédos játszótérig jutottak, mely bizonyára tudhat valamit, ha itt tartotta őket. Így én is kipróbálom a játékokat mielőtt továbbindulnék. 























Magam mögött hagyom a templomot, melynek fatornya erdélyi hatást sugall, s a templom életében jelentős szerepet játszó évszámokat emeli a magasba, ezáltal is emlékeztetve a mai kor emberét múltjának meghatározó eseményeire. 
























Utam közben egy hangulatos kis téren haladok át. A mikepércsi főtér igazi felfrissülés a szomjas túrázónak.





















     



 Innen már csak keveset kell gurulni, hogy végre elérkezzek a Jóska házához. Sajnos ő nincs itthon, de kívülről is látható, hogy valódi értékeket rejthet a házikó, hiszen a két terelőkutya, egy fekete és egy fehér puli lelkiismeretesen ugatják a postások kétkerekű járművével érkezőket. Nekik ez a dolguk, nekem pedig az, hogy hagyjam a környék lakóit békében pihenni, és elhagyjam a csaholástól hangos övezetet. 




S bár szeretem az ebeket, pont ők azok, akik eltántorítanak következő célom, az "Ezeréves Tölgy", azaz a Rákóczi fájának meglátogatásától. 

Az ezeréves tölgy, vagy Rákóczi-fa

A kép forrása: www.mikepercs.hu














A legelő melletti erdőségben található fa a Rókás-tó felé haladva közelíthető meg. A süppedős, homokos talaj és az esetleges kóbor kutyák felbukkanása miatt azonban ez alkalommal kihagyom e természeti érték megtekintését. 




Fáj a szívem, hogy a térség legöregebb fáját nem láthatom, melynek valós kora meghaladja a 300 évet, és jelentősége miatt szerves részét képezi a Mikepércsi Települési Értéktárnak. Annak az értéktárnak, melynek további értékei még a Református templom, a Mikepércsi csárdás, a Rongyos Fickó és a Mikepércsi Úri Hímzés is.

Ki vagy mi is az a Rongyos Fickó? 

Rongyos Fickó a nevével ellentétben nem egy személy, hanem egy étek, melyet a mai fiatalok már nem ismernek. Egy házilag gyúrt, nyújtott tészta, amit zsírral, borssal lekentek, felcsavartak, majd sütőben aranysárgára sütöttek. Fogyasztás előtt kb. 5 cm-es darabokra tördelték, leforrázták sós vízzel, s túrót szórtak rá, Sós leves betéttésztájaként is használták a lebbencs helyett.

Mivel én lassan hazafelé indulok, ezért, ha szeretnél még elidőzni Mikepércsen és elmélyedni annak történelmében, látogass el a település honlapjára, ahol az Értéktár Rongyos Fickón túl további "finomságokat" kínál neked, s kedvedre lakmározhatszt a látnivalókból, valamint kulturális és természeti értékekből is.

www.mikepercs.hu

2016. október 4., kedd

A varázslatos Elba, Korzika, Szardínia... de a Csodák mezejére és még sok más lélegzetelállító helyre is ellátogatok 2. rész

Pisában ferde szemmel szemléled a világot 



Sokaktól hallottam, hogy az olaszoknál nem tudtak egy jót reggelizni. Én bizonyára teljesen másfelé járhattam mint ők, mert még mindig találtam a fogamra valót. Igaz, a töltött káposztát ugyanúgy megeszem reggelire, mint a ropogós croissant. Így nem okoz nekem gondot, rakjanak bármit is elém a napnak ebben a szakában.  

Mivel azonban süteménymániás vagyok, az olasz süteményekre izgulok. De azokra nagyon, és nem csak azért, mert imádom őket, hanem mert félpanziós ellátás lévén, reggeli után legközelebb csak a vacsoránál van biztos ellátmányunk. 


Mai reggelim szénhidrátdús és gyümölcsös




De ki hallott már olyat, hogy egy négycsillagos szállodában műanyag tányérokra pakolja az elemózsiát! Márpedig első szálláshelyünkön ez volt a módi. És nem, nem nekem volt piknik hangulatom, hanem a hotel dolgozói gondolták úgy, hogy praktikusabb lesz bennünket ezekről megetetni. Vagy készletük nincs elegendő, vagy mosogatni nem szeretnek, mert már a vacsoránál is egyesével kaptuk fogásonként az evőeszközöket. Na de kit zavar miről, az a lényeg, mit eszik!:) 


Ki korán kel... hamar eszik! :) 

Zsúfolt programokkal teli társasutakon a reggelit sok esetben rendkívül korán (akár hajnali 5 órakor) kell elfogyasztanod! Nem árt, ha ilyenkor a korai kelés ellenére is próbálsz minél több harapnivalót a bendődbe tömni. Elhozni ugyanis nem illik/szabad a reggelizőből semmit. Igaz, mindig akadnak renitensek, akik ételhordóba, szalvétába több szendvicset is elcsomagolnak. Tudd, hogy ezeket megjegyzik ám az utastársak és ferde szemmel méregetik majd őket. Mivel azonban magyar vagyok, egy almát vagy helyi jellegzetességet (pici gesztenyekrém stb.) a kínálóasztalról én is el szoktam tenni.:) 

Pisában még az üdítős üvegek is ferdén "néznek a világba"


Na de ennél nagyobb csodákat is látott már a világ, ezért lássunk csodát és látogassunk el a Csodák mezejére! És ne csodálkozzunk, ha már odafele is ferdén néznek majd ránk. Kik? Hát az út mellett az ajándéktárgyak szomszédságában kipakolt üdítős üvegek.  Míg ezek direkt nem zárnak be merőlegest a talapzattal, a pisai ferde torony nem szándékosan dőlt meg. 


A harangtorony a "szicíliai szaracénoknak és az isteni szeretetnek köszönhető"

Amikor a 12. században Pisa legyőzte a szicíliai szaracénokat és Itália egyik jelentős köztársasága lett, a városiak egy katedrális, egy keresztelőkápolna és egy harangtorony megépítésével ünnepelték meg a diadalt. A mocsaras területre tervezett torony azonban az instabil talajnak köszönhetően már kezdetben sem volt egyenes. A helyiek szerint csak az isteni szeretetnek köszönhető, hogy állva maradt. Innen a tér neve: Csodák tere.  

A Dóm és a Keresztelő Kápolna



Olaszország legnagyobb keresztelőtemploma, melynek híresen jó az akusztikája

Carrarai márványtömbbel, ja és a PISAI FERDE TORONNYAL:)
Csak hogy el ne dőljön



Megszólaltak a vészharangok

A vészharangokat többször is megkongatták, hiszen a torony építése közben és megépülése után is vészesen megdőlt. Egyszer pont azután, hogy elhelyezték benne hét harangját, a zenei skála mind a hét hangjának külön egyet. Azonban félő volt, hogy ha túl sokáig kongatják a harangokat, ledől a torony. 

Adatok a toronyról     

Stílus: román
Magasság: 58 méter
Emeletek száma: 6 
Alapjának külső átmérője: 15,484 m 
Súlya: 14700 tonna 
Fala vastagsága az alapnál: 4,09 m
Fala vastagsága a tetejénél: 2,48 m
Lépcsőfokok száma: 294 







Hogyan próbálták megakadályozni a dőlését?

1. próbálkozás: 
Először 1839-40-ben próbálták stabilizálni a tornyot, oly módon, hogy elszivattyúzták alóla a talajvizet.  Sajnos az építmény ennek ellenére tovább dőlt. 
2. próbálkozás:
1934-35-ben 3-4 méteres árkot ástak köré, és innen injekcióztak betont alá. 
Azonban ez a próbálkozás is sikertelennek bizonyult. 
3. próbálkozás: 
1959-ben 361 fúrólyukba 93 tonna betont öntöttek. Ezzel sajnos csak azt érték el, hogy a hatalmas tömegű beton ránehezedett a torony alapjaira és lefele húzta az építményt. A torony ennek következtében az eddig tapasztaltaknál is gyorsabban kezdett dőlni. 

Bezárt a "bazár"

Biztonsági okokból 1990-ben be is zárták a látványosságot.  Az olaszok azonban nem adták fel. A kormány nemzetközi szakemberekből álló csoportra bízta a torony megmentését. Ekkorra már nem a kiegyenesítés, hanem a dőlés megakadályozása vált fő céllá. 

Máma már nem dől tovább

További próbálkozások kezdődtek. Földet ástak ki az építmény alól, hogy az egyenletesebb talajon álljon, majd mivel a harangtorony hirtelen csupán napok alatt 1 mm-ert dőlt, 18 acélgyűrűt erősítettek rá, melyeket acélkötelekkel kötöttek ki. A dőlés oldalán kívánták megerősíteni az altalajt, s ugyanennek a tervnek a részeként az ellenkező oldalról kivenni az iszapos rész egy részét. 30 tonna földet hordtak el, s a munkához olyan speciális fúrót használtak, mely nem rázkódtatta meg az alapokat. A munkálatoknak köszönhetően az épület 44 cm-ert egyenesedett, s a torony 2003 szeptembere óta stabilan áll. 




2001 óta a Campanile (harangtorony) ismét nyitva áll a nagyközönség előtt

Szakemberek szerint állítólag még legalább további 300 évig élvezhetjük a pisai torony ferdeségét. De biztos ami biztos, én azért az előzményeket ismerve mindenkit arra biztatnék, hogy minél előbb látogasson el a Csodák mezejére, hogy még időben láthassa a világ leghíresebb ferde tornyát.  




Tudtad? 
Galileo Galilei a legenda fizikai kísérletnek is alávetette a tornyot, s két különböző tömegű ágyúgolyót dobott le onnan, hogy bebizonyítsa, az esési sebesség nem függ a tömegtől. 

Vége a 2. résznek. :)

2016. szeptember 27., kedd

Verőfényes szeptemberi vasárnap. Biciklire fel, és irány a Zeleméri-halom és templomrom!



Már az odaút is természetközeli, hiszen a legelő csorda mellett tekerve gyermekkorom felejthetetlen nyarai elevenednek meg, amikor falun nyaralva, hatalmas lelkesedéssel segítettem kis ostorommal Riskának megtalálni a hazafele vezető utat. Most azonban nem zavarom a teheneket kérődzésükben, hanem továbbhaladok célom, Zelemér felé. 



Debrecen határában fekszik, de már Hajdúböszörmény külterületi lakott helyei közé tartozik a település, ahol a végtelen kukoricamezők látványa mellett hamar megtalálja az idelátogató a Zeleméri templomromot, hiszen az magasan emelkedik a síkság fölé. A Zeleméri-halom dombján fekvő Csonkatorony büszkén hirdeti egy a középkorban itt álló település létét. 






Tudtad? 

A hajdúböszörményi határban, a zeleméri Csonkatorony alatt három ágból ered a a Tócó-ér.  


























A Zeleméri-halom, avagy mi is az a kunhalom 







































Az első templomban állva hallgatták a hívők végig a templomi szertartásokat 




A templomrom 1907 óta műemlék 










Téged is vár a zeleméri Csonkatorony!